~ Papír Mária (Scherbák Magda)
.............
(Budapest,1908. december 14. - Budapest, 2007. szeptember 3.)
színész, forgatókönyvíró, író, költő. Ismertebb nevén Szepes Mária, íróként Orsi Mária, színészként
Papír Magda volt.

~ Élete ~

Család
Apja Scherbach Oziás (1877-1911), művésznevén Papír Sándor, színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), művésznevén Kornai Margit, énekes-, színésznő volt.
Szepes Mária bátyja Scherbach (Papír) Viktor (1907-1976), nyelvész, író, filozófus, zenész, asztrológus volt. Filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt, írói neve Wictor Charon volt. Jelentős életművet hagyott hátra, ami már keletkezése pillanatától, egész életművét meghatározóan, inspirálólag hatott Szepes Máriára. Egy fiútestvérük még csecsemőkorában meghalt.


Gyermekkor


Apja 1911-ben, nem sokkal halála előtt megalapította az Újpesti Népszínházat, és a kis Mária már 3 éves korától gyermekszínészként kezdte pályafutását. Ekkor a család még Újpesten élt, előbb a Tavasz, majd a Deák utcában. 1913-ban Pestre költöztek, a Rákóczi út 51. számú házba.
1915-ben anyja újra férjhez ment. Galánthay Balogh Béla filmrendező vette el, aki színészként kezdte, majd 1916 és 1943 között 67 filmet rendezett.
Mária a Rökk Szilárd utcai elemi iskolába jár. Első gyermekszerepét a Cigányszerelem című operettben kapta, kétévesen. Kiskorában Papír Magda néven több némafilmben is játszik, köztük a A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett. 9 évesen már verseket, novellákat írt. 1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tesz, ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgat.1929-ben, 21 éves korában kezdi naplójegyzeteinek írását.
A harmincas évek
Megismerkedik Szepes Béla (1903-1986) képzőművész, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel, akivel 1930. december 24-én össze is házasodnak, ezután veszi fel a Szepes Mária nevet. Mária vallásos zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára a család ismeretségi köreiből beáramlott keresztény hit, amit fiatalkorában nevelőapja, most pedig férje is a családba hoz.
1931. január 2-án Berlinbe utaznak nászútra, és egyben dolgozni is, újdonsült férje ugyanis több német lapnál volt alkalmazott újságíró és sportkarikaturista. Három évet töltöttek Berlinben. Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanul, közben karcolatokat ír az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudja letenni, professzorát a nácik elhurcolják.
1933-ban hazatérnek, és a Budafoki út 55. alá költöznek. A fiatalasszony néhány évig a Budapester Rundschau munkatársa, Szepes Béla pedig apósa néhány filmjében is részt vállalt, hol forgatókönyvíróként, hol rendezőasszisztensként.
1934-es, Kékes-tetői élményeiből írja Akiknek pénzük van c. regényét.
1938-ban férjével a Kökörcsin utcába költözik. Májusban megszületik egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában, decemberben meghal. A családi tragédia után néhány hónappal a már gyerekszobával is kialakított, szomorú emlékű lakást elhagyják, és átköltöznek a közeli Ulászló utca 72-es számú házába.
Háborus évek
1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes Mária hozzákezd akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lesz: A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozik.
A beszélőfilm legsikeresebb korszakában nevelőapja 1941-ben alapított vállalatában készült filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is ír, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához. Dalszövegeket is ír, így a Mit bánom én és a Ne kérdezd, ki voltam slágerekhez.
Szepes Mária a háborút Viktor bátyjával leányfalui nyaralójukban vészeli át. Ide is csak úgy tudtak lekerülni, hogy bátyja, aki jógagyakorlatainak köszönhetően irányítani tudta szívműködését, ~rosszul lett~, és azután kalandos körülmények között egy mentőautón menekültek vidéki elszigeteltségükbe. Szepes Béla, aki származása folytán ~védett~ volt, közben Pesten próbált segíteni az üldözötteken.
A háború végeztével férjével sikerült beköltözniük egy romos pasaréti villalakásba, majd a helyreállítás után Viktor bátyjával már teltházas előadásokat tartottak a Bristol Szállóban és a Zeneakadémián. Amíg lehetett.

A Vörös Oroszlán

1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát nem találták. Hamvas Béla, aki ekkor már a Széchényi Könyvtárban dolgozott, meg tudott menteni négy példányt.~Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni.~, mondta Szepes Mária, és így is lett. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett. 1984-ben, az Amerikában élő Püski Sándor az eredeti kiadás alapján New Yorkban publikálta. Szintén, 1984-ben, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában némileg meghúzva és egy utószóval kiegészítve, fantasyként ismét megjelent, 58 ezer példányban. Végül 1989-ben jelenhetett meg ismét szabadon a mű. A mű a Német Szövetségi Köztársaságban A Hónap Könyve lett, 1985-ben pedig a Lasswitz-alapítvány versenyén is helyezést kapott. Fordításait is több országban olvashatják.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre. A könyv első olvasatban egy izgalmas regény, aminek története több évszázadon ível át. Sokak azonban ezoterikus beavatási regényként tekintenek rá.
A Kommunizmus
A negyvenes évek végén, az újabb könyvégetések idején Szepes Mária és Viktor bátyja előadásainak más formát kellett ölteni. 1947. május 27-én kezdődtek, immár saját lakásukon, az Academia Occulta előadásai, melynek fakultásait tizenhat jegyzetben adták közre, akkor még természetesen "szamizdatként".
"Budai lakásomban 1945 óta adták és adják egymás kezébe a kilincset a látogatók, köztük olyan nevek, mint Baktay Ervin, Hamvas Béla, Várkonyi Nándor. 1947 után egész kis földalatti kulturális mozgalom alakult ki nálunk. Titokban olvastuk, fordítottuk a szinte megszerezhetetlen műveket az Állatfarmtól a Sötétség délbenig."
A tanfolyamok teljes anyaga saját hazájában majd csak fél évszázad elmúltával láthat napvilágot.
A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást.
~A fodrásznál volt egy találkozásom egy orosz kislánnyal, a kis Tamarával. Oda is tollal, füzettel jártam, és ő egyszercsak felült a térdemre, hogy rajzoljak neki. Ezt a tündéri kis lánykát aztán beleírtam a Pöttyös Panni mesémbe, hogy a két kislány összebarátkozik. 1953-ban ki is jött a könyv, óriási sikere lett. Kiderült, hogy én az új éra legnagyobb könyvét írtam meg csak azért, mert volt benne egy négy éves szovjet kislány.~
Valószínűleg ezért kapta az írónő 1963-ban a Népművelési Intézet Jutalmá-t...

~Raguel 7 tanítványa ~

1947-ben már írta, 1977-ig érlelte Szepes Mária a A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontosabb, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Raguel hét tanítványát. A mű sok életrajzi elemet tartalmaz önmagáról, és Viktor bátyjáról is.
"A ~Raguel-Saga~ írása közben plasztikusan életre kelt valamennyi hősöm, hősnőm alakjával annyira azonosultam, hogy velük együtt éltem át szerelmeiket, csalódásaikat, sikereiket, kudarcaikat, örömeiket, vergődésüket. Velük merültem poklok szakadékába, s emelkedtem a Kozmosz végtelenné táguló kiterjedései közé. Ma is velem vannak. Szellemi, érzelmi gazdagságot sugároznak, megosztják azokkal az olvasókkal, akik elméjüket, lelkület megnyitják előttünk."
Raguel, az időtlen, évszázadokon át újjászületett Mester (vagy maga Raguel arkangyal...) magához hívja tanítványait, a zodiákus jegyeinek 7 képviselőjét, amúgy közönséges földi halandókat, hogy együtt vészeljék át a közelgő Világalkonyt, és megalapozzák a jövendő emberiség létét. Ám még a nagy találkozás előtt megismerhetjük a szereplőket. A jellemábrázolások kitűnőek. Szinte minden szereplő életét születésétől fogva nyomon követhetjük, azoknak lelki-szellemi fejlődésével egyetemben. A 7 főszereplő a 7 alkímiai bolygó: a Hold, a Mars, a Merkur, a Jupiter, a Vénusz, a Szaturnusz, és a Nap őstípusa, de ugyanúgy jelenti a beavatás 7 fokát. Amíg "véletlenül" mindannyian eljutnak Mythenburg várába, a végkifejletig.
Magánkiadásban szerették volna megjelentetni, ami Szepes Béla utolsó kívánsága is volt, de végül ez a beavatási regény is csak a rendszerváltozás után, 1990-ben kerülhetett először a nagyközönség elé. Ma már nem kapható....
"A Raguel hét tanítványát életem főművének, és utolsó nagy opuszának tartom. Egyes részeit ma bizonyosan másképp írnám meg, mégsem változtattam rajta, mert minden mozzanata összefügg szellemi fejlődésem szakaszaival, az egyre bővülő körű tanulmányokkal, amelyeket folytattam. Tudom, hogy a Raguel nem publikálható ma ebben az országban. De szilárd meggyőződésem, hogy amikor elérkezik az ideje, mindazok olvasni fogják, akikhez a benne rejlő fontos üzenetek szólnak..." Írta Szepes Mária 1977-ben.
A művet azóta németre is lefordították (Der Berg der Adepten; Weltendämmerung) Az adeptusok hegye illetve Világalkony címmel, két kötetben.
Sci-fi
Ugyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként ~ no és a A Vörös Oroszlán "fantasztikus" útját megalapozandó ~ több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amellyel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot.
Varázstükör regénye előbb jelent meg németül (Zauberspiegel), mint magyarul. De már nem sokat kellett várni?

Szinte negyedévenként bújnak elő Szepes Mária rég megírt és jobb sorsra várakozó kéziratai: az ezoterikus könyvek. Az írónőt a média is felfedezte. TV-filmekben, video-kazettákon láthatjuk, hallhatjuk, ahogy nevezték: az ezoterika, az okkultizmus "nagyasszonyát", de ne feledjük: az ő tanításai Krisztusról is szólnak. Az Academia Occulta megismertetett bennünket Jézus életének kevéssé ismert momentumaival, megtudhattuk, hogy léteztek esszénusok, elvezetett a gnosztikus irodalom kapujához, bepillanthattunk a kopt kereszténységbe. Talán már nem meglepő, hogy már ezt a művét is lefordították német nyelvre.
Az írónő nevét viselte a Szepes Mária Általános Iskola. (1994-ben megszűnt.)
Szepes Mária 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 1998-ban pedig a Középkeresztet vehette át munkásságának kései elismeréseként. Szepes Mária alapító fővédnöke az 1997-ben indult Szintézis Szabadegyetemnek.
A Szegedi Egyetem filozófia tanszékén művei tankönyvnek számítanak."Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem a testemet.Haláláig interjúkötetén dolgozott Nemere Istvánnal.

Filmszerepei
Papír Magda néven
  • Szulamit (1916)
  • Az obsitos (1917)
  • Hivatalnok urak (1918)
  • Lengyelvér (1920)
  • A megfagyott gyermek (1918?/1921)
  • Leánybecsület (1923)

Művei
Az évszámok az első megjelenés időpontjai.

Forgatókönyvek

Orsi/Orsy Mária néven
  • Tomi, a megfagyott gyermek (1936)
  • 300.000 pengő az uccán (1937)
  • Mária két éjszakája (1940)
  • Ne kérdezd ki voltam (1941)
  • Ópiumkeringő (1943)

Ezoterikus regények

Orsi Mária néven
  • A Vörös Oroszlán (1946, Hungária; 1971 után [1984?] Püski)
Szepes Mária néven
  • A Vörös Oroszlán (1984, Kozmosz; 1989, Háttér ] 1[2]; 1994-től Édesvíz)
  • Raguel hét tanítványa:
    • Ízisz bárkája (1990)
    • Mars szekere (1990)
    • Hermész útja (1990)
    • Jupiter palotája (1991)
    • Vénusz ösvénye (1991)
    • Szaturnusz barlangja (1991)
    • Phaeton fogata (1991)
  • Varázstükör (é.n., [1989 körül])
  • Katarzis (1999)
Mese- és ifjúsági könyvek
Pöttyös Panni-sorozat
  • Pöttyös Panni (1953?/1955)
  • Pöttyös Panni a Balatonon (1956)
  • Pöttyös Panni az óvodában (1956)
  • Pöttyös Panni naplója (1959)
  • Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója (1962)
  • Pöttyös Panni Hetedhétországban (1973)
  • Szia, világ! (1980)
  • Bolondos szerszámok (1981)
  • Eleven képeskönyv (1982)
  • Csupaszín (1983)
  • Harkály anyó (1983)
  • Zsákbamacska (1983)
  • Rőzse néni kunyhója (1985)
  • Pöttyös Panni az idővonaton (1989)
  • Pöttyös Panni az iskolában (2002)

Egyéb

  • Pingvinkönyv(1957-1958)
  • Boróka néni kincse (1979)
  • Táltos Marci (1979)
  • Fityfiritty (1980)
  • Csillagvarázs (1996)

Tudományos-fantasztikus könyvek

  • Surayana élő szobrai (1971)
  • Tükörajtó a tengerben (1975)
  • Napszél (1983)
  • A változatlanság hullámhossza (1986)
  • A Tibeti Orgona (1987)
  • Gondwána boszorkánya (1993)
  • Felhőszobrász (2002)

Regény
Lázadó szerepek (1985)

Vers
  • Csillagpor (1994)
  • Versek (hallgatható mp3) [3]
Ezotéria
  • A mindennapi élet mágiája (1989) [4]
  • Álomszótár (1989)
  • A szerelem mágiája (1990)
  • Pszichografológia (1990)
  • Wictor Charon: Atlantiszi mágia (1990)
  • A gyógyító öröm mágiája (1991)
  • A tarot bölcsessége (1993)
  • Az álom mágiája (1994)
  • A smaragdtábla (1994)
  • Wictor Charon: Academia Occulta (1994)
  • A fény mágiája (1995)
  • Az áldozat mágiája (1998)
  • Angyalok éneke (1998)
  • Merre tartasz, ember? (2000)
  • Misztériumok könyve (2000)
  • Dimenzió-tarot (2001)
  • Istenek tüze (2001)
  • Aranykor (2002)
  • A lélek anatómiája (2002)
  • Lángoló időfolyó (2002)
  • Csillagjóga (2004)
  • Örök pillanat (2004)
  • Szómágia (2004)
  • A nevek mágiája (2005)
  • A fény evangéliuma (2006)
Önéletrajz
  • Emberek és jelmezek (1988, bővített kiadásban 1998)
  • Szibilla - Jegyzetek az életemhez (2007)
Díjak, kitüntetések
  • Arany Meteor-díj (1972)
  • Galaktika-díj (1987)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1994)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1998)
  • Arany János-díj (2001)
Emlékezete
  • Nevét viseli a Szepes Mária Alapítvány.

Egyéb hivatkozások
Video